Skip to main content

A klímaválsággal, a környezetpusztítással, a digitalizációval, a robotizációval és számos új típusú kihívással szembesülve fel kell tennünk a kérdést: mi az állam feladata a 21. században? Hogyan lenne képes a legnagyobb hatékonysággal betölteni a célját? Ehhez nem a „kis állam vagy nagy állam” áldilemmájával érdemes foglalkoznunk, hanem azzal, hogy mire képes az állam – vagyis hogy milyenek az állami kapacitások.

Az állam céljai megvalósítására mozgósítható képességek és eszközök összességét nevezzük állami kapacitásoknak.

Ezek három fő összetevője:

  1. az anyagi erőforrások (bevételek, fiskális eszközök, állami vagyon),
  2. az emberi erőforrások (a közigazgatást működtető emberek tudása és elhivatottsága),
  3. az információs erőforrások (a társadalom „olvashatósága”,vagyis minél részletesebb adatok általi megismerhetősége).

Az üzleti környezet minősége tekintetében Magyarország 190 ország közül az 52. helyen áll, ami az EU-n belül hátulról a 8., saját régiónkon belül pedig a legrosszabb helyezés. Eközben 2009 és 2020 között a GDP 38,8 százalékáról 35,7 százalékra csökkentek az adóbevételek – ezzel az EU fejlettebb magállamainak szintjéről a visegrádi országok átlagára léptünk vissza, miközben fő versenytársaink mind erőteljesen növelték bevételeik arányát. Vagyis a magyar állam viszonylag nagy mérete ellenére nem hatékony: a rossz hazai üzleti környezetet „olcsósággal”, vagyis saját bevételei (és így szakpolitikai mozgástere) megcsonkításával igyekszik kompenzálni.

 

A teljes háttértanulmányt az alábbi linken tekintheti meg:

https://staging.egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2022/11/Egyensuly_Intezet_Milyen_a_jo_allam_hattertanulmany.pdf