2022. szeptember 13-án került sor NATO és az Egyensúly Intézet közös angol nyelvű biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésére, amelyet “NATO és Magyarország jövő időben” címmel rendeztünk meg.
A rendezvényt az orosz-ukrán háború miatti új európai biztonságpolitikai helyzet, Finnország és Svédország közelgő NATO-csatlakozása, valamint a NATO nyáron elfogadott új stratégiai koncepciója tett időszerűvé.
A rendezvényen részt vett többek között Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet, az amerikai International Republican Institute vezető szakértője, Max Bergmann a világ egyik vezető külpolitikai agytrösztjének, a Center for Strategic & International Studies Európáért felelős igazgatója, Ugrósdy Márton, a Miniszterelnök Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára, Petr Lunak, a NATO Nyilvános Diplomácia részlegének igazgatóhelyettese, Harangozó Tamás és Lukács László György országgyűlési képviselők, a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnökei, Dag Hartelius Svédország budapesti nagykövete, valamint Rácz András biztonságpolitikai szakértő, a Német Külpolitikai Társaság külső szakértője. Az eseményt Boros Tamás, politikai elemző, az Egyensúly Intézet igazgatója nyitotta meg.
A konferencia alatt egyértelművé vált, hogy a madridi csúcstalálkozó és az új stratégiai koncepció ratifikálása kétségkívül időszerű és történelmi jelentőségű, különös tekintettel az Ukrajnában dúló háborúra. Ezek az események szolgáltak alapul a biztonságpolitikai konferenciához, így a részt vevő szakemberek megvitatták többek között az elkövetkező időszak politikai kockázatait, a szankciópolitikát és az energiaválságot, miközben mindannyian egyetértettek abban, hogy a NATO és a transzatlanti szövetség 2022-ben akkora jelentőséggel bír, mint legutoljára a hidegháború alatt. Emelett, valamennyi résztvevő hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikában vitathatatlan átrendeződések figyelhetők meg: Oroszország ismét fenyegetést jelent Európára, a közép-kelet-európai régió biztonságpolitikai szempontból jelentősebbé vált, Svédország és Finnország hamarosan NATO-tagok lesznek, míg Kína továbbra is kihívást jelent a nemzetközi világrend szempontjából.
A konferenciára meghívott szakértők egy része az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók szükségessége mellett érvelt, míg mások arra utaltak, hogy a szankciók végső soron többet árthatnak Európának. A témával kapcsolatban Max Bergmann kijelentette, hogy
a bankok nem állítják meg a tankokat, azonban az orosz pénzügyi intézetek ellen bevezetett szankciók igenis megakadályozhatják, hogy Moszkva további fegyverek és katonai járművek gyártását finanszírozza.
Ugrósdy Márton másként vélekedett az EU és Magyarország szankciópolitikájáról, a helyettes államtitkár szerint
a szankciókat újra kell gondolni, különösen azért, mert Európában nem elég, hogy egyre fenyegetőbb a gazdasági válság, de a társadalmi feszültségek is egyre jelentősebbek, főképpen az energiaárakban bekövetkezett hirtelen kilengések miatt.
Finnország, Svédország és a NATO képviselői szerint az új NATO-tagállamok csatlakozási folyamata jól halad, az észak-európai országok és a transzatlanti szövetség közötti
jövőbeli partnerség gyümölcsözőnek és kölcsönösen előnyösnek ígérkezik,
hiszen két technológiailag, gazdaságilag és katonailag fejlett ország csatlakozik a katonai szövetséghez.
A konferencia emellett Magyarország védelmi stratégiáját, valamint Magyarország NATO-ban betöltött szerepének jövőjét is elemezte, áttekintve a közelmúlt eseményeit magyar parlamenti képviselőkkel és biztonságpolitikai szakértőkkel.
Az angol nyelvű, hosszú összefoglaló itt elérhető, az eseményről készült felvétel pedig elérhető az Egyensúly Intézet Facebook oldalán.
Sajtómegjelenések a konferenciáról:
