Az Egyensúly Intézet Future Forum Danubia rendezvénysorozatának második szakmai beszélgetését tartotta meg 2020. november 10-én. A két meghívott előadó, Tomáš Sedláček cseh közgazdász és Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról beszélt, hogyan lehet a bizalmat és az együttműködést megerősíteni a gazdasági szférában.
Tomáš Sedláček szerint a liberális demokráciák törékenynek tűnnek, de kemény ideológiák, a nácizmus és a kommunizmus nyomása mellett jöttek létre. A nácizmus fegyverrel, míg a kommunizmus a szolidaritás egy sajátos formájával akarta elnyomni a demokráciát, azonban végül a liberális demokráciák mind a kettőt legyőzték. A totalitárius rendszerek kizsigerelték a gazdaságot, az emberek elveszítették a rendszerbe vetett bizalmukat és ennek következménye lett a harminc évvel ezelőtti rendszerváltozás. Az 1989-es változásoknál az emberek könnyen hoztak döntést: a gazdag és szabad rendszerek álltak szemben a szegény és elnyomó államformákkal. A régió lakói mentális és gazdasági szabadságra vágytak, így a liberális demokráciák győzedelmeskedtek.
„Kereskedjünk, ne háborúzzunk!” – Sedláček szerint ez vált Európa jelmondatává a diktatúrák után. Ez a gondolat összehozott olyan országokat, amelyeket több száz éves konfliktusok vágtak el egymástól. Bár a kapitalizmust gyakran vádolják azzal, hogy a partikuláris és egoista érdekeket követi, a nyugati országok mégis sikeresebben védték meg a közös javakat, mint a totalitárius rendszerek. A közös javak mellett az emberekre is jobban vigyáznak: a szabad világban jobban él még a legszegényebb réteg is, mint a totalitárius rendszerekben. A 21. században – Tomáš Sedláček véleménye szerint – sokkal keresztényibb társadalomban élünk, mint a középkorban: a szegényeket és időseket gondozó rendszerek kialakultak és megszilárdultak. Bár az értékek ma egymásnak feszülhetnek, – gondoljunk csak a lengyelországi abortusztörvény miatt kirobbanó tüntetésekre – a szabad társadalmak hisznek közös alapértékekben, bíznak egymásban és így sikeresen működnek. Amint az emberek szabadságot kapnak, kihasználják a lehetőségeiket és egyre kreatívabbá válnak.
Ezt a gondolatot erősítette meg Szvetelszky Zsuzsa is. Véleménye szerint a bizalom a „jövőhöz csinál kedvet”, amely a kreativitás megerősödését, az innovációk megszületését eredményezi. Bizalom nélkül nem működhetne a globális világunk: ma az emberek azt szeretik, akikben bízhatnak. Bár a bizalom erőssége növelhető, amint megtörik, szinte lehetetlen az eredeti szintre visszaállítani.
A bizalom a világ működésének alapja, a nagy cégek az ügyfelet és az ügyfél bizalmat tartják a legfontosabbnak. Az ígéretek betartásán és a megfelelő információkezelésen múlik a bizalom kiépítése és fenntartása. Ennek módját a kultúra határozza meg. Olyan környezetet keres mindenki, amilyet ismer és amilyenben otthonosan mozog. Amennyiben az emberek tudják, hogyan működnek az őket körülvevő rendszerek, akkor a partnerek állandó ellenőrzése helyett a plusz energiáikat kutatásra, fejlesztésre tudják fordítani. Ezt a bizalmat ma a jogi konstrukciók biztosítják.
A két előadó egyetértett abban, hogy a világ a bizalomra épül, amelynek – Szvetelszky kutatásai alapján – hat szintje van: a mikroszintű, személyek közötti, makroszintű, szabályozásban megvalósuló és az ezek között lévő, nehezen megfogható mezoszintű bizalom─ minden bizalomszintnek létezik formális és informális vetülete, ezek összese és keveréke építi fel a globális világot. A csoportok közötti bizalom már a jogállamiság előtt is létezett, azonban ahogy az emberi társadalmak komplexitása növekszik, úgy át kell gondolni a bizalom kérdését is. Jelenleg e bizalomstruktúrának az internet terében és a technológiai újítások korában kellene kiépülnie.
Az új világ legnagyobb vesztesi Sedláček szerint a kékgalléros dolgozók, akiknek a munkáját a technológiai fejlesztések hamarosan ki fogják váltani. Véleménye szerint ezért is fontos, hogy az új gazdaságban az államok a tanulás és oktatás hagyományát erősítsék meg. Így megvalósítható, hogy az emberek kreatív munkát tudjanak végezni.
Az újításokra nagyobb szükségünk van, mint valaha. Az innováció és annak alapját képező bizalom fontosságát mutatta meg a koronavírus-járvány is. Tomáš Sedláček véleménye szerint most két világ, korszak határvonalán mozgunk. A világjárvány láthatóvá tette, hogy az internet világa készen áll arra, hogy befogadja az online munkavállalók tömegét. A tradíció, miszerint a családnak a munka szentsége érdekében szét kell válnia, megdőlt. Bebizonyosodott az is, hogy az emberek, munkavállalók számára megszavazott bizalom eredményes: az otthonról, szabadabban dolgozó munkaerő kreatívabb. Az internet segítségével könnyen, bárkivel kapcsolatba léphetnek az emberek, rövidülnek a kommunikációs láncok, így az ötletek cseréje is könnyen megvalósul, innovációk születnek. Ahogyan az emberiség a természetből a városba költözött, most a városból a virtuális államba vándorol ál. Megnőtt a lehetőség a kreativitásra, könnyebben jön létre innováció és a területek specializációja is. A járvány második szakaszában Sedláček véleménye szerint ezért is kell intelligensebben és nyugodtabban gondolkoznunk: nem csupán a nemzetállami érdekeket figyelembe venni, hanem a közös európai és globális értékek mentén együttműködve dolgozni.
A bizalom azonban vak is lehet, ezért az egészséges bizalmatlanság szintjét szükséges fenntartani. A koronajárvány alatt mintha kirajzolódott volna egy olyan tendencia, hogy a demokráciák sikeresebben kezelték a vírus terjedését. Tomáš Sedláček szerint azonban a totalitárius rendszerek is működhetnek jól, ha felvilágosult és tehetséges ember vezeti azokat. A demokráciában sem garantált, hogy a legjobb ember fogja nyerni a választásokat, viszont az biztos, hogy jobban működik a vezetők kiválasztási rendszere. A járvány valójában azt mutatta meg, hogy az emberek a szólásszabadságra, az állam kritizálásának lehetőségére vágynak. Ugyanis csak ebből a gondolati éhségből építkezhetnek az országok és a kormányok. A vitákból derülhet ki, melyek a legjobb megoldások, amelyek a sikeres gazdaság működtetéséhez is elengedhetetlenek. A bizalomnak kölcsönösnek kell lennie, az államnak bíznia kell a polgáraiban, a polgároknak pedig a megválasztott vezetőkben.
Összességében elmondható, hogy olcsóbb olyan államokat működtetni, ahol magas a bizalom szintje. Rengeteg pénzt és időt spórol egyéni és szervezeti szinten az, ha nem kell a másik felet állandóan ellenőrizni, kétféle valóságot fenntartani és annak függvényében válaszolni, ki a kérdező. A fejlődés kulcsa abban áll, hogy bízunk annyira másokban, hogy adunk nekik feladatokat majd pedig közösen ünnepeljük a sikereket.
Az esemény az OTP Bank és a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti irodájának támogatásával valósult meg.
