Az AmCham Magyarország a január 24-én ünnepelt Oktatás Nemzetközi Napja alkalmából zártkörű beszélgetést szervezett a magyarországi oktatás jövőjéről.
A január 25-én tartott rendezvény célja az volt, hogy felélénkítse az oktatásról szóló vitát, valamit, hogy az Amerika Kereskedelmi Kamara is pontosabb elképzelést kapjon arról, hogy hogyan tudja ösztönözni és támogatni a jelenlegi oktatási rendszer fejlesztését.
Az esemény kiemelt vendége volt Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, valamint Bojár Gábor, Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. A rendezvényt Szabó Zoltán, az AmCham Hungary elnöke és Lippai-Nagy Írisz, az AmCham vezérigazgatója nyitotta meg.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a független agytröszt által kidolgozott “Hogyan legyünk okos nemzet?” című szakpolitikai javaslatcsomagról tartott előadást, amelyben bemutatta a magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzetét, valamint a hazai közoktatási rendszer reformjáról szóló iránymutatásokat.
Az előadásból kiderült, hogy ha közoktatásunkat a hagyományos kimeneti eredmények alapján értékeljük a helyzet nem tragikus, de nem is megnyugtató. A legutóbbi, 2018-as PISA felmérés eredményei szerint például az OECD-országok középmezőnyéhez tartozunk. Ugyanakkor mára a PISA-teszteken mért összes készség tekintetében (szövegértés, illetve matematikai és természettudományos készségek) az uniós és a visegrádi régiós átlag alatt teljesítünk. Még aggasztóbb az alulteljesítők aránya: a 2018-as felmérésen majdnem minden negyedik magyar gyermek a három vizsgált terület egyikén sem érte el a minimálisan elvárt szintet – ez az EU magországaival és a visegrádi régió államaival összehasonlítva is kiugróan rossz eredmény. Ugyancsak átlag alatt teljesítünk a huszonegyedik században kulcsfontosságú digitális kompetenciákban, idegennyelv-ismeret tekintetében pedig hátulról a harmadikok vagyunk az EU-n belül.
Magyarország felemelkedésének elsődleges gátja és egyben fő kitörési pontja a közoktatás. – mondta Boros Tamás. Gátja, mert legyen szó bármilyen megoldandó társadalmi problémáról, a szegénység újratermelődésétől a munkaerőpiac illeszkedési zavarain át a magyarok kiugróan rossz egészségügyi mutatóiig – előbb-utóbb a közoktatás elavult és alacsony hatékonyságú rendszeréhez jutunk.
A magyar közoktatás erősíti, ahelyett, hogy kiegyenlítené a társadalmi esélykülönbségeket; nem látja el a majdani munkavállalókat a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen tudással és készségekkel; ahogy a tudatos állampolgári léthez elengedhetetlen képességekkel sem. A magyar oktatási rendszer szerteágazó problémáinak megoldását hat kulcsfontosságú probléma orvoslásával kell elkezdeni: 1. jövőképhiány; 2. teljesítményhiány; 3. pedagógushiány; 4. hatékonysághiány; 5. autonómiahiány; 6. esélyhiány. Ezek közül is kiemeledik, mint legsürgetőbb kihívás a pedagógus-utánpótlás.
Boros Tamás elmondta, hoy az oktatás ugyanakkor hazánk fő kitörési pontja is. A kis méretű, természeti erőforrásokban szegény országok számára a múlt tapasztalatai alapján egyetlen módja van annak, hogy a gazdagabb országok ligájába jussanak: az emberekbe való befektetés. A nagy huszadik századi sikertörténetekben egyetlen közös vonást találunk: annak felismerését, hogy az előrelépésnek elengedhetetlen feltétele az emberi erőforrásokra való hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő fordítás. Az összes ma elképzelhető befektetés közül az általánosan magas minőségű közoktatás fog a leginkább megtérülni.
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja a magyar közoktatás megújításáról INNEN elérhető.
