Annak érdekében, hogy hazánk sikeresebb és boldogabb ország legyen, tisztában kell lennünk azzal, milyen felkészülten várjuk a 21. század globális kihívásait.
Az Egyensúly Intézet ezért 2022-ben második alkalommal is elkészítette a Megatrend Indexet. A kiadványban öt világtrend, az oktatás, az egészségügy, a társadalmi kohézió, a digitalizáció és a környezetvédelem mérőszámait vizsgáltuk meg az Európai Unió országaiban, köztük Magyarországon. Az aktuális mutatók nem egy-egy év vagy kormány eredményeit mutatják, hosszabb időtávot fednek le.
A Megatrend Index alapján hazánk az európai uniós középmezőny alján, a hátsó egyharmad tetején helyezkedik el. Tavaly három alindexben is sikerült javítanunk, egyben rontottunk, és egyben tartottuk a pozíciónkat. Idén ehhez képest három alindexben (tisztaország, egészségügy, társadalmi kohézió) ugyanazon a helyen végeztünk, mint 2021-ben, kettőben (okosország, digitalizáció) pedig rontottunk.
A legjobb eredményt a tisztaország alindexen értük el, 27 uniós állam közül a 17. helyen végeztünk. Kiemelkedő eredményt értünk el a zajszennyezettség alacsony szintjét és az elektronikus hulladékok újrahasznosítását vizsgálva, ám a rangsor utolsó tagjai között látjuk Magyarországot, ha a levegőben lévő szállópor arányát vagy a megújuló energiák használatát vesszük alapul. Ebben az alindexben az látható, hogy minél érettebb egy fogyasztói társadalom, annál alacsonyabb az aktív környezetvédelmi dimenzióban elért pontszáma, és annál magasabb a passzív, vagyis az újrahasznosításra fordított tudatosság. Az európai dobogón Svédország megőrizte első helyét, mögötte Észtország és Ausztria található, míg a legnagyobb javulást Olaszország mutatta, a 16. helyről az 5.-re tört előre.
A társadalmi kohézió a társadalom megtartóerejét méri. Azok az országok, amelyek aktívan támogatják a szabad állampolgáraik együttműködését, versenyképesebbek lesznek. Ezen a területen minden adat csak más adatsorokkal együtt értelmezve ad pontos képet. Érdekesség, hogy ebben az alindexben kelet-európai országok végeztek az élbolyban: Szlovénia, Málta és Szlovákia áll a képzeletbeli dobogón, de az osztrákok, a csehek és a lengyelek is előkelő helyen állnak. Miközben a régiónkból Szlovénia tartja első helyét, Szlovákia hatalmasat lépett előre, a csehek és a lengyelek pedig folyamatosan javítanak, Magyarország hat éve szilárdan őrzi 20. pozícióját. A visegrádi országok tehát egyre csak lépdelnek előre, míg mi beragadtunk. A lista végén a litvánokat, a letteket és a bolgárokat találjuk.
Az összes indikátort nézve ebben az alindexben találunk olyat, amelyikben a legjobbak vagyunk az Európai Unióban: a százezer főre vetített rablások száma Magyarországon a legalacsonyabb.
Bár az egészégügyben 2012 óta fokozatosan javít Magyarország, a megatrendek közül ebben szerepeltünk a leggyengébben: 24. lett Magyarország 27 ország között, tartjuk korábbi pozíciónkat. Régiónkban egyedül a horvátokat előzzük meg, a visegrádi országok mindegyike előttünk végzett. A rendszeresen alkoholt fogyasztók és dohányzók aránya csökkent, a megelőzhető betegségek miatt bekövetkező halálok alapján viszont visszacsúsztunk. A drogfogyasztás miatt elhunytak számát nézve az unióban a 2. legjobb helyezést értük el. Európára pillantva a svédek első helye megrendíthetetlen, őket Málta és Hollandia követi. Komoly javulást mutatnak a finnek, a spanyolok és a németek, a leggyengébb mutatóval pedig a litvánok és a lettek rendelkeznek ebben az alindexben.
Az oktatást tekintve fontos megállapítás: az eredmények nem csupán attól függnek, hogy fest a tanár-diákszám vagy mekkora forrást fordít az állam erre a területre, hanem hogy milyen hatékony a meglévő források felhasználása. A legsikeresebb országok hamar felismerték az emberi erőforrás fejlesztésének fontosságát. Az okosország alindexben továbbra is a skandináv országok az éllovasok, ők biztosítják a legmagasabb szintű közoktatási rendszert. Hazánk a 19. helyen végzett, Máltával, Csehországgal, Görögországgal versenyzünk. Nálunk az oktatásra fordított kormányzati kiadások fokozatosan csökkennek, az egy tanárra jutó diákok száma, és a pedagógusok életkora nő. Érdekesség, hogy a „bemeneti” (azaz az oktatásra szánt erőforrásokat tartalmazó) változókat nézve a középmezőnyban vagyunk, a finneket és a németeket is megelőzzük, ám a „kimeneti”, vagyis az oktatás eredményességét mutató változókban az unió utolsó harmadában találjuk magunkat.
A digitális műveltséget mérő alindexben azok az országok érték el a legkiemelkedőbb eredményt, akik a technológia értő használatára és a folyamatos fejlődésre összpontosítottak – a széles körű internethozzáférés vagy a technológiai fejlettség tehát nem jelent garantált sikert. A skandinávok ebben az alindexben is tarolnak, a legnagyobbat Spanyolország tudott javítani (14.-ről a 9. hely). A pontszámok mindenhol évről évre emelkednek, azonban ha az emberek digitális felkészültését vesszük, sehol sem tapasztalunk kiugró javulást. Hazánk 21. lett a 27 ország közül, haladunk ugyan előre, de nem versenyképesen. Megelőzzük az olaszokat és a portugálokat is, és hasonló eredményeket mutatunk, mint Ciprus, Horvátország és Lengyelország. A visegrádi államok közül Csehország és Szlovákia is megelőz bennünket.
A teljes Megatrend Index itt olvasható.
A Megatrend Index rövid összefoglalója itt olvasható.
