Október 12-én rendezték meg a Smart Budapest Fórumot, amelyen Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója is előadást tartott.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) szervezésében került megrendezésre idén ősszel a Smart Budapest Forum. Az esemény célja az volt, hogy párbeszédet indítson a kulcspozícióban lévő politikai és üzleti döntéshozók, illetve az akadémiai szféra szereplői között Budapest lehetőségeiről és korlátairól, valamint a főváros jövőjének alakításáról. A konferencia útmutatást adott, hogyan vehetné ki mindenki a részét a budapesti smart city ökoszisztéma és ezzel együtt a város fejlesztéséből.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója “Kulturális változás – Attitűdjeink és hogyan változtathatóak” címmel tartott előadást a fórumon.
Az előadásból kiderült, hogy melyek a legélhetőbb és legzöldebb városok, valamint, hogy ezekhez képest hogyan teljesít a magyar főváros nemzetközi összehasonlításban. Arra is fény derült, hogy Budapest nem csak gazdasági lemaradásban van a többi európai ország fővárosához képest, de a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint a legtöbb EU tagállamban, köztük a visegrádi országokban is. Ez azonban nem predesztinálja, hogy a jövőben is lemaradásban leszünk-e, vagy Budapest is egyike lesz a legélhetőbb városoknak.
“A legfontosabb feltétele annak, hogy egy város élhető város legyen, nem más, mint a gazdagság”
– mondta Boros Tamás. A gazdagság ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy eldönthessük milyen városban szeretnénk mi élni; zöld városban vagy egy zsúfolt metropoliszban, egy békés városban vagy egy pénzügyi és turisztikai központban. Ha van pénzünk, akkor ez egy döntés, ha nincs, akkor egy adottságból adódó kényszer.
Ahhoz, hogy Budapest tényleg az “új Koppenhága” lehessen, fontos tehát a
gazdasági növekedés, a vásárlóerő, az egy főre jutó GDP növelése; hogy biztosítva legyen a stabil munkaerőpiac, valamint a tőke- és innovációáramlás.
A magas egy főre jutó GDP, az erős közösségek, a közös célok meghatározása, valamint a tiszta, rendezett békés viszonyok mind alapfeltételei a legjobb városoknak. Így, ha Budapest is e kategóriába szeretne kerülni, a fővárosnak meg kell teremtenie a megfelelő körülményeket, hogy ezek a követelmények teljesülhessenek.
Természetesen, a magas színvonalú oktatásnak szintén óriási szerepe van abban, hogyan teljesít egy város nemzetközi rangsorokban. A képzés, a minták, valamint a várost és az országot irányító intézményrendszer mind elkerülhetetlen alappillérei annak, hogy “legokosabb” városok közé kerülhessünk, amelyből már egyenes ágon következhet, hogy a legjobbak között lehessünk.
Az oktatáspolitikában kulcsfontosságú, hogy az azokra a legfontosabb készségekre összpontosítson, amelyekre a 21. században szükségünk van:
az autonómiára és kreativitásra, az empátiára és együttműködésre, a tanulni tudásra és gondolkodni akarásra, valamint a világra való nyitottságra.
Ezek mind megkerülhetetlen feltételei a jövő oktatási modelljének. Természetesen ugyanígy szerepe van az “okos várossá válásban” a mintát adó politikusoknak, gazdasági vezetőknek, véleményformálóknak, ugyanis a közös, mérhető célok, a kockázatvállalás, az innováció iránt kiváncsiság, valamint a konszenzuskereső készség mind formálja a következő generációk hozzáállását városunkhoz.
Az attitűdöket illetően, egyértelmű, hogy
mi magyarok materialisták, individualisták, munkaközpontúak és Nyugat-orientáltak vagyunk, amelyek alapján adott lenne, a gyors ütemben történő fejlődés.
Azonban mindezen jelzőknek megvannak az árnyoldalai is, ugyanis az attitűdvizsgálatok alapján
a magyarok sokszor kockázatkerülőek, atomizált társadalomban élnek, bizalmatlanok, valamint múltorientáltak.
Az attitűdjeink nagyban formálják városaink fejlődését, a jó hír azonban, hogy ezek az attitűdök változtathatóak. A fejlődésünk érdekében tehát, először a hozzáállásunkon kell kollektíven változtatni, hogy az ne gátja, hanem elősegítője legyen városaink fellendülésének.
