2022 novembere és 2023 januárja között az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) partnerségben indított gazdasági konzultációsorozatot.
Célunk az volt, hogy megismerkedjünk a magyar kis- és középvállalkozóknak a magyar támogatási rendszer hatékonyságával kapcsolatos tapasztalataival. Több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel ültünk egy asztalhoz, hogy kikérjük a véleményüket és reflektáljunk a problémáikra.
Az amerikai Center for Private Enterprise (CIPE) által támogatott rendezvénysorozat végső célja, hogy olyan szakpolitikai javaslatcsomaggal állhassunk majd a magyar döntéshozók elé, amely alkalmassabbá teszi a vállakozásfejlesztési rendszert a hazai vállalatok versenyképességének támogatására.
Magyarország szinte összes régióját bejártuk: a konzultációsorozatnak Tatán, Szolnokon, Kaposváron, Zalaegerszegen, Miskolcon, Salgótarjánban, Debrecenben, Egerben, Kecskeméten és Veszprémben is voltak megállói – helyszínenként átlagosan 30, összesen több mint 300 gazdasági és politikai szereplővel találkoztunk. Tatán Michl József polgármester, Szolnokon Szalay Ferenc polgármester és Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok megyei főispán, Zalaegerszegen Vadvári Tibor alpolgármester és Sifter Rózsa főispán, Miskolcon Szopkó Tibor, alpolgármester., Salgótarjánban Szabó Sándor főispán és Dániel Zoltán alpolgármester, Debrecenben dr. Barcsa Lajos alpolgármester, Egerben Minczér Gábor alpolgármester, Veszprémben pedig Takács Szabolcs, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal főispánja, valamint Hegedűs Barbara alpolgármester voltak vendégei a konzultációnak.
Bár mind a felvetett problémák, mind a megismert vélemények sokfélék voltak, összességében néhány általános trend és ismétlődő minta is kirajzolódott, amelyek nagy segítséget jelentenek szakpolitika-alkotó munkánkban.
A rendezvények elején ifj. Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ismertette a vállalkozások képviselőivel, hogy mi vár közép- és hosszú távon a magyar gazdaságra. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényekre alapozott előkészítése. Becsey Zsolt rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben az árak növekedése miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció várhatóan 2023-ban is magas marad, és idén már nagy eséllyel reáljövedelem-csökkenést is eredményezni fog. Ugyanakkor az Egyensúly Intézet makrogazdasági előrejelzése alapján továbbra sem számítunk tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre.
A második előadást Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és Filippov Gábor, az agytröszt kutatási igazgatója tartotta. Az előadás során a hazai vállalkozásfejlesztési politika jellegzetességeiről beszéltek a szakemberek. Ennek során ismertették a résztvevőkkel az agytröszt most zajló, a témát feldolgozó kutatásának részeredményeit. Eszerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika: 2015 és 2020 között GDP-arányosan Magyarország fordította erre a legtöbbet az Európai Unión belül. Ugyanakkor hazánkban jellemzően több forrást kapnak a multinacionális nagyvállalatok, ami különösen a legnagyobb összegű támogatásokra érvényes. Így az állami támogatáspolitika pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik tovább a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokig. A hazai vállalati közegben a megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kis- és közepes vállalkozások közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy bár az elmúlt években javult a termelékenység, a multinacionális cégekhez való felzárkózás nemzetközi összevetésben szerény mértékű. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak, illetve hogy a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszaknak Magyarország volt a legnagyobb nettó kedvezményezettje.
TÁMOGATÁSI RENDSZER: JÓ HA VAN, DE MÉG JOBB, HA NINCS?”
Az előadásokat követően Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója 45 perces, interaktív beszélgetés során térképezte fel a vállalkozói véleményeket. Szinte valamennyi helyszínen visszatérően felmerült több rendszerszintű, a kkv-szektor növekedését gátló tényezők:
a szakképzett munkaerő hiánya, a magas energia- és alapanyagárak, az egyenlőtlen bérverseny a multinacionális cégekkel, a magas infláció, valamint a pénzügyi környezetbe vetett bizalom általános megingása.
Mindezek ellenére a legtöbben arról számoltak be, hogy 2022-ben pénzügyi szempontból jó évet zártak, aminek okát elsősorban nem a megnövekedett keresletben, hanem a megemelt árú kínálatban jelölték meg. A vállalkozók ugyanakkor azt is elmondták, hogy ez a növekedési ütem csak addig fenntartható, ameddig a piac is elfogadja, hogy a termelés visszaesése beépül az árakba. Ám olyan, főként beszállítással foglalkozó vállalkozások is akadtak, amelyek a multinacionális cégekkel szembeni túlzott kiszolgáltatottságról számoltak be. Bár csökkent a kereslet az általuk beszállított termékekre, az árakat nem tudták kellő mértékben emelni, mivel a multik csupán bizonyos mértékig hajlandók megfizetni a magyar beszállítói cégek termékeinek növekvő költségét.
A beszélgetés során számos kritika is megfogalmazódott a jelenlegi vállalkozásfejlesztési rendszert illetően, amelynek struktúráját többen túl
bürokratikusnak, átláthatatlannak és zavarosnak
ítélték meg.
Érdemes megjegyezni, hogy bár voltak eltérések az egyes helyszínek között, az egyeztetéseken megjelentek nagyjából fele részesült az elmúlt években állami támogatásban. Azok a vállalkozók, akik az elmúlt években lehetőséget kaptak arra, hogy támogatásból fejlesszék a vállalkozásukat, mind hasonló célokra költötték az így megszerzett forrásokat: jellemzően
kapacitásbővítésre, ingatlanfejlesztésre és bértámogatásra.
Ugyancsak sokszor felmerült a digitalizáció mint sürgősen fejlesztendő terület. Ezzel kapcsolatban sok szó esett arról, hogy a vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére nagyon ritkán írnak ki pályázatot, annak ellenére is, hogy az efféle segítség a legtöbb hazai vállalkozás számára különösen jelentős hatékonyságnövelő támogatási elem lehetne.
A támogatások szükségességét és hatékonyságát illetően a jelenlévő cégvezetők megjegyezték, hogy
a támogatások sok esetben súlyosan torzítják a piacot, amennyiben hátrányba hozzák a támogatásból kimaradt vállalkozásokat.
Jó példa erre, hogy gyakran újonnan alakult kkv-k nyernek forrásokat a cégük elindítására, nem pedig azok a vállalatok, amelyek már bizonyították versenyképességüket. Az egyeztetések során több cégvezető is arról számolt be, hogy
állami támogatás nélkül is megvalósították volna a tervezett beruházást.
Elmondták, hogy
a támogatásoknak a célja az lenne, hogy a vállalkozások stratégiai, hosszú távú terveit előrelendítse, más szóval, hogy az amúgy is tervezett beruházások finanszírozását segítse, ne pedig rövid távú túlélést biztosítson a csőd szélén lévő cégeknek.
A gazdasági szereplők szerint elengedhetetlen, hogy az elnyert pénzek azon területeken segítsék a vállalkozót, amelyet tudatosan, önerőből is fejlesztene. Ehhez azonban a pályázati kiírásoknak tágabb keretet kellene megszabniuk a pénzek felhasználásához, elkerülendő, hogy egyes vállalkozások olyan beruházások megvalósításának érdekében jelentkezzenek, amelyekre egyébként egyáltalán nem lenne szükségük. A támogatások hasznosságát illetően szinte mind egyetértettek abban, hogy
azoknak a kkv-knak kell vállalkozásfejlesztési forrásokat adni, amelyek átgondolt jövőképpel és hosszú távú stratégiával rendelkeznek,
legyen szó közepes méretű cégről vagy újonnan alakult mikrovállalkozásról.
A megkérdezett vállalkozók többsége úgy vélte, hogy az állami támogatások elosztása során
a hazai cégeket kellene előnyben részesíteni a multinacionális vállalatokkal szemben.
Az adatok alapján az elmúlt két évtizedben a magyar támogatási rendszer egyértelműen a külföldi vállalatokat segítette aktívabban – a következő években ezen érdemes lenne változtatni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások legyenek a fő kedvezményezettek. A hatékonyabb hasznosulás szempontjából azt is érdemes megfontolni, hogy a szóban forgó források túlnyomó része visszatérítendő támogatás formájában jelenjen meg a gazdaságban. Legalább ennyire fontos lenne, hogy a megnyert pályázati pénzeket gyorsan és transzparens rendszerben utalják ki a kedvezményezettnek. Az egyeztetéseken megszólaló vállalkozók között abban sem volt vita, hogy a vállalkozásfejlesztés egyik leghatékonyabb módja
az oktatás színvonalának fejlesztése lenne, azon belül is kiemelten a szakképzésé, ugyanis a hazai kkv-szektor sikerességét hátráltató talán legnagyobb akadály a képzett munkaerő hiánya.
