Magyarországon az elmúlt évtizedben a demokrácia és a jogállamiság helyzete folyamatosan heves viták tárgya volt és az ma is. Valószínűtlen, hogy ezekben a vitákban a közeljövőben konszenzus alakulhat ki a magyar közvéleményben, ez azonban nem jelenti azt, hogy a demokratikus intézmények működésével kapcsolatban ne lennének olyan megoldandó problémák és modernizációs kihívások, amelyek a jelenlegi magyarországi rendszer megítélésétől függetlenül hosszú távon mindannyiunkat egyformán érintenek.
A jogállami demokrácia két, egymással feszültségben álló és egymást feltételező elem kényes egyensúlyára épül: a többségi elvre (népuralom) és a hatalomkorlátozásra (joguralom). Ha az egyensúly az első javára borul fel, a többség diktatúrája, ha a második javára, az elitista technokrácia ássa alá a demokrácia stabilitását. A demokratikus rendszer újrakalibrálásához tisztáznunk kell, hogy melyiknek hol húzódik az illetékességi határa, vagyis hogy hol van szükség több, illetve hol van szükség kevesebb demokráciára.
A demokráciák versenyképességét és fenntarthatóságát ma három trend veszélyezteti: a legitimitáshiány, a szélsőséges politikai polarizáció és a demokrácia működőképességével és fenntarthatóságával kapcsolatos kétségek megerősödése. A technológiai fejlődés ugyanakkor számos, korábban leküzdhetetlennek tűnő problémára nyújt megoldást a demokráciával kapcsolatban – a kérdés csak az, hogy milyen elvek szerint akarunk élni ezekkel.
