Skip to main content

A demokrácia stabil működéséhez és a választók hatékony önérdek-érvényesítéséhez meghatározott normákra, viselkedési mintákra, attitűdökre és készségek egész halmazára van szükség. Ezek közvetítése elsősorban a közoktatás feladata.

A demokratikus készségek fejlesztése ennek ellenére ma sem megoldott hazánkban. A 2020-as Nemzeti alaptanterv az állampolgári ismereteket önálló, de tematikailag erősen túlzsúfolt és alacsony óraszámban tanított tárgyként vezette be a 8. és a 12. évfolyamon. Ám sem az intézményrendszert, sem a pedagógusokat nem készítették fel az új feladat ellátására.

Az állampolgári ismeretek oktatásának jelenlegi modelljével kapcsolatban legalább négy probléma felmerül: az alacsony óraszám, a megfelelően felkészített pedagógusok hiánya, a közoktatás frontális jellege, valamint az iskolák tekintélyelvű működése.

A demokratikus nevelés reformjához meg kell határozni, milyennek képzeljük a „jó állampolgárt”. Kimeneti célként olyan emberképet kell meghatároznunk, amelynek része

  1. az állampolgári autonómia/önvezérlés képessége,
  2. a differenciált ítéletalkotás képessége,
  3. az érvelési készségek és a demokratikus vitakultúra magabiztos használata,
  4. a kíváncsiság és a világra való nyitottság,
  5. az empátia és a szociális készségek,
  6. az állampolgári felelősségtudat és a normakövetés,
  7. az együttműködés képessége.

 

A teljes oktatáspolitikai javaslatcsomag ide kattintva érhető el.