A magyarok egészségi állapota mind az uniós átlaggal, mind régiós versenytársainkkal összehasonlítva a legrosszabbak közé tartozik. Közel öt évvel élünk kevesebbet az EU-átlagnál, s ezalatt többet is betegeskedünk. Egy jól működő népegészségügy több mint 23 ezer ember életét menthetné meg évente.
Az egészség nem pusztán az egyén érdeke: a népességfogyás és a társadalom elöregedése miatt társadalmi szempontból létkérdés, hogy javítsunk az egészségi állapotunkon. Az emberek egészségét jelentős mértékben társadalmi tényezők sokasága befolyásolja. Az alacsonyabb társadalmi státus általában rosszabb egészségmutatókkal és rövidebb várható élettartammal jár együtt. Az egészség társadalmi meghatározottságát az egészségügynek is figyelembe kell vennie.
Az egészségügy nem betegségügy. Hatékonyabb és olcsóbb is elérni, hogy minél kevesebben betegedjenek meg, mint a kialakult betegségterhet kezelni. Ezért korszerű, a betegségek társadalmi okait kezelő népegészségügyi rendszerre van szükség, amelynek fókuszában a prevenció és az egészségfejlesztés áll.
A leggyakoribb halálokok Magyarországon: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos és légzőszervi megbetegedések, illetve a diabétesz. A korai halálozások és a népbetegségek egyaránt hasonló életmódbeli okokra vezethetők vissza: egészségtelenül táplálkozunk, túl sok alkoholt fogyasztunk és túl sokan dohányzunk, mindeközben pedig túl keveset mozgunk. A népegészségügyi beavatkozásoknak elsősorban ezekre az életmódbeli tényezőkre kell irányulniuk.
