Skip to main content

A klímaválság elleni globális küzdelem keretében az Európai Unió – és annak tagjaként Magyarország is – azt vállalta, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

Egyszerűen fogalmazva ez annyit jelent, hogy addigra az európai országok összes szén-dioxid-kibocsátása nem haladhatja meg az erdők, mezők (az úgynevezett nyelők) által évente megkötött, illetve a légkörből más módon kivont szén-dioxid mennyiségét.

A magyar Országgyűlés e célt szem előtt tartva fogadta el 2020. június 20-án a klímavédelemről szóló törvényt, amely kimondta, hogy hazánknak 2030-ra legalább 40 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezzel Magyarország lett az első állam Kelet-Közép-Európában, amely jogszabályban rögzítette saját középtávú kibocsátáscsökkentési céljait. Ez akkor is üzenetértékű, ha ezek a célok mind ambíciószintjüket, mind az elérésüket szolgáló intézményi garanciákat tekintve újragondolásra szorulnak, legalábbis ha nem szeretnénk, hogy a terhek oroszlánrésze a következő generációra háruljon, annak minden társadalmi és gazdasági megrázkódtatásával.

 

A teljes háttértanulmányt ide kattintva tekintheti meg.