A klímaválság elleni globális küzdelem keretében az Európai Unió – és annak tagjaként Magyarország is – azt vállalta, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Ehhez jelentősen át kell alakítanunk az életünket, a termelés módjától a közlekedésen át az otthonaink fűtéséig. Az érintett területek közül ebben a javaslatcsomagban hárommal: a földgázhasználat mérséklésének lehetőségeivel, az ipari dekarbonizációval és a közlekedési szektor zöldítésével foglalkozunk.
A földgázfogyasztás a teljes hazai kibocsátások mintegy 27–29 százalékáért felelős. Magyarországon a földgáznak a teljes energiafelhasználáson belüli
aránya 34 százalék, ami kiugróan magas érték az EU-n belül. A klímacélok mellett ráadásul az orosz gázfüggőség miatt (és különösen az ukrajnai konfliktus fényében) a földgázról való leválás elsőrendű biztonsági kérdés is.
Az ipar a teljes hazai kibocsátások 31 százalékáért felelős. Bár a magyarországi ipar energiaintenzitás szempontjából általában nem áll rosszul, az energiatermelésben mielőbb csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók arányát.
Rövid távon a közlekedés zöldítése lesz a legnagyobb kihívás a klímasemlegesség felé vezető úton. Miközben ez az egyetlen szektor, amely esetében az elmúlt évtizedben egész Európában növekedtek a kibocsátások, Magyarországon 25,5 százalékkal a második legnagyobb volt a növekedés a régión belül. Az egyik fő probléma az, hogy az autók száma folyamatosan növekszik, a magyar személygépjármű-flotta pedig évről évre egyre idősebb.
A teljes szakpolitikai javaslatcsomagot tartalmazó kiadvány ide kattintva érhető el.
