A z EU és annak tagjaként Magyarország legfontosabb hosszú távú célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt szem előtt tartva fogadta el a magyar Országgyűlés 2020-ban a klímavédelemről szóló törvényt: eszerint 2030-ra hazánk 40%-kal fogja csökkenteni a kibocsátásait az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig eléri a teljes klímasemlegességet.
Magyarországnak elemi érdeke saját átállásának felgyorsítása, egyrészt az arányosabb tehereloszlás, másrészt versenyképességünk növelése érdekében. Új, szigorúbb, egyúttal realista klímacélra van szükségünk 2030-ra, amely az erőfeszítések egyenletesebb elosztása mellett a szigorodó EU-s célokhoz való igazodást is lehetővé teszi. Ennek az újratervezésnek ugyanakkor csak akkor van értelme, ha az új célok elérését biztosító intézményi garanciákat is ki tudjuk alakítani.
A következő három év tizedre szóló kibocsátáscsökkentési pályánk háromféle lehet:
- orrnehéz (az erőfeszítések nagyobb része a következő három évtized első felére esik);
- egyenletes (a következő harminc évben egyenletesen csökkentjük a kibocsátásainkat);
- farnehéz (a kibocsátáscsökkentés zöme a 2030 utáni időszakra esik).
Jelenlegi pályánk egyértelműen a 3. kategóriába sorolható. Az új magyar klímacélnak egyszerre kell ambiciózusabbnak és realistábbnak lennie: a tervezéskor figyelembe kell venni, hogy az optimális pálya ágazatonként eltérhet a technológiai lehetőségek és a kiinduló adottságok függvényében. Ez alapján három új lehetséges 2030-as klímacélt javaslunk Magyarország számára:
- minimális célkitűzés (2030-ra nettó mínusz 45%);
- fokozatos célkitűzés (2030-ra nettó mínusz 55%);
- ambiciózus célkitűzés (2030-ra nettó mínusz 60%).
A teljes klímapolitikai háttértanulmány az alábbi linken érhető el:
https://staging.egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2022/02/ei_klimacel_hatter_v4_egyoldalas.pdf
