Munkatársunk, Bíró Zsófia társszerzőként írt a GLOBSEC által kiadott „Női hangok a médiában: Kitekintés Közép-Európába” című riportba, mely a nők médiában betöltött szerepét járta körül.
A pozsonyi székhelyű agytröszt, a Globsec által publikált riport célja, hogy rávilágítson a nemek közötti egyenlőtlenségekre, és a nők mint publicisták médiában való alulrepreneztáltságára Közép-Európában. Mindezek mellett számos javaslatot fogalmaz meg az inkluzivitás és az igazságosabb médiakörnyezet kialakítása érdekében. A kutatás célja továbbá, hogy bővítse a közvélemény ismereteit a nők médiában való részvételének társadalmi előnyeiről.
A négy vizsgált ország, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közül háromban hasonló megoszlásban dolgoznak női és férfi munkatársak (Szlovákia 51%; Csehország 43%; Lengyelország 42%), Magyarországon viszont mindössze az újságírók 25%-a nő, ami kiugróan alacsony érték a régióban.
A férfi és női szerzők egyenlőtlen megoszlásán túl, a férfiak és nők által választott témák között is adódnak különbségek a régióban. A nők, összhangban a széleskörű európai trendekkel, nagyobb arányban írnak egészséggel, kultúrával és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos cikkeket, míg a gazdaság, a pénzügy, valamint a tudomány és a technológia területén erősen alulreprezentáltak.
Annak ellenére, hogy a régió legtöbb online újságjában közel azonos a férfi-női munkatársak megoszlása (kivéve Magyarországon), a vezetői és döntéshozói pozíciókban a nők még mindig kisebbséget alkotnak (vagy egyáltalán nincsenek jelen) Közép-Európában.
A nők médiaszektorban való részvételének akadályai közé tartozik a zaklatás, a nemi sztereotípiák, a berögződött kulturális normák, elvárások, a generációk közötti szakadék, valamint az elégtelen társadalombiztosítási juttatások.
Ennek ellenére van néhány bevált gyakorlat, amellyel elősegíthetjük a női inkluzivitást a médiaszektorban. Ezek közé tartozik olyan gyakorlati eszközök létrehozása, mint (1) a különböző területek női szakembereit bemutató adatbázisok létrehozása, valamint (2) a nemi sztereotípiákat és diszkriminatív nyelvezetet használó médiatartalmak nyomon követését és elemzését célzó projektek és érdekérvényesítő kampányok bevezetése.
A jelentés konkrét javaslatokat fogalmaz meg, amelyek nemzeti, regionális és helyi szinten is megvalósíthatók. Ide tartozik a nemek közötti egyenlőségre érzékeny nyelvezet kialakítása, a női perspektívák előtérbe helyezése, a jogi védelem megerősítése, valamint a befogadó munkahelyek előmozdítása.
A teljes riport elérhető innen.
