Meghívásunkra Magyarországra érkezett Olga Khakova, a washingtoni Atlantic Council Global Energy Center európai energiabiztonságért felelős igazgatóhelyettese, hogy megossza gondolatait az ukrán-orosz háború óta kialakult geopolitikai helyzet energiapolitikára és klímapolitikára gyakorolt hatásairól. Beszélgetőpartnere volt Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Harmadik Munkacsoportjának alelnöke és Deák András György a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az angol nyelvű beszélgetést Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője moderálta.
A szakértők szerint a tavalyi évvel beköszöntött energiakrízis során világossá vált, hogy minél nagyobb mértékben diverzifikált, tiszta és hazai termelésű energiára van szükség, hogyha az “energia trilemma” problémakörének minden pillérét meg akarjuk oldani, tehát egyszerre biztonságos, fenntartható és megfizethető energiát akarunk. A válsághelyzet az energiahatékonyság fontosságára is felhívta a figyelmet: egy kutatás szerint például a legnagyobb energiaigénnyel rendelkező épületszektorban csupán optimalizálással hatalmas, akár 90%-os energiafelhasználás-csökkenést lehetne elérni, ami amellett, hogy nyilvánvalóan csökkenti a költségeket, a klímacélokat is nagyban segíti. A klímavédelmi és a rövid távú gazdasági szempontok azonban nem járnak mindig kéz a kézben: a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a forrásainkat a fosszilis alapú gazdaság infrastruktúra-fejlesztésre fordítjuk, vagy a klímacélok elérésére, ami nem mellesleg a hosszú távú gazdasági céljainkat is szolgálja, hisz aki hamarabb odaér, az jobb pozíciót tud elfoglalni a zöld jövőben. Fontos látni, hogy a most meghozott döntések meghatározzák a következő évtizedeinket is.
Elhangzott, hogy az elmúlt években az alacsony áron elérhető fosszilis energiahordozók korát éltük, és ugyan kitűztük célként az azokról való leválást, az alternatívákban való gondolkodás és a stratégiai tervezés nem volt kellően ösztönözve. A drasztikusan emelkedő energiaárak rámutattak, hogy elengedhetetlen a megújulók részarányának növelése, aminek területén szintén pozitív változásokat tapasztalhattunk az utóbbi időben, elsősorban a napenergia és az energiatárolási projektek területén. A földgáz jövője bizonytalan (akár már 2030-ra búcsút mondhatnánk az orosz földgáznak, de nagyobb valószínűséggel a további évtizedekben is velünk lesz), az energiahordozó helyzete ugyanakkor rámutat megint csak a stratégiai tervezés fontosságára
