Idén biztosan stagnálni fog a gazdaság, jövőre lesz ismét érdemi növekedés
Megjelent az Egyensúly Intézet 2023 tavaszi gazdasági előrejelzése
Miközben a tavaly év végi gazdasági előrejelzésben még minimális, valamivel fél százalék alatti bővülést prognosztizáltak az agytröszt elemzői, legfrissebb elemzésükben már 0 százalékos GDP-növekedést várnak az Egyensúly Intézet szakemberei. Az agytröszt elemzése szerint jövőre, 2024-ben 2,4 százalékos növekedés várható, de csak 2025-ben térhetünk vissza a 2015-öt követő időszak dinamikus fejlődéséhez, a 4-5 százalékos gazdasági bővülés korszakához. A magyar gazdaságnak idén nem csak a GDP-növekedés az egyetlen gyenge pontja. Az áremelkedés üteme alig csökkent az első negyedévben: így 2023-ra éves szinten átlagos 19,3 százalékos infláció várható.
Ahogy Kozák Ákos, az agytröszt üzleti kapcsolatok igazgatója fogalmaz:
Az csupán technikai kérdés, hogy az év utolsó hónapjában visszaesik-e az áremelkedés üteme az egyszámjegyű tartományba. Lehet, hogy erre csak 2024 legelején fog sor kerülni, de az üzleti szektor számára a tartósan csökkenő tendencia az igazán lényeges.
Az Egyensúly Intézet szerint idén további áremelések várhatóak a szolgáltató ágazatokban: a szálláshely-szolgáltatásban vagy a távközlésben az áremelés tavaly elmaradt a béremeléshez képest, ami előrevetíti a potenciális árkorrekciókat is. Az infláció praktikusan felemészti a növekedési lehetőségeket, nem csak Magyarországon, hanem a világ számos más gazdasági térségében is.
Az árak jelentős emelkedése átalakítja a háztartások kiadási szerkezetét és költési preferenciáit, ezért az Egyensúly Intézet 2 százalékos visszaesését prognosztizál a háztartások fogyasztásában. Ugyanakkor, a tavaly év végi mélypont után 2023 első negyedévében felfelé mozdultak el a lakosság bizalmát mérő indikátorok és ez mindenképpen kedvező előjel az év második felére nézve. Az inflációs várakozások a lakosság körében azonban továbbra is jóval magasabb szinten vannak, mint az Európai Unió más tagállamaiban vagy akár a másik három visegrádi országban.
A tavalyi év dinamikus GDP-növekedése és a rendkívül kedvezőtlenül alakult inflációs számok mellett a munkaerőpiaci adatok is fontos indikátorai a magyar gazdaságnak. A jelenlegi gazdasági helyzet a munkanélküliséget nem növelő, úgynevezett job-rich recesszióval írható le. Miközben a háztartások nem képesek nagyobb beruházásokra, ráadásul csekély mértékű a jövedelmükből megtakarítók aránya, a feszes munkaerőpiaci helyzet jelentős támaszt nyújt a makrogazdasági folyamatok nagyobb megrázkódtatások nélküli menedzselésének. Az Egyensúly Intézet aktuális előrejelzése szerint a munkanélküliség 2023-ban továbbra sem fogja meghaladni az éves 4,3 százalékos szintet. A tavalyi évhez mért 0,7 százalékpontos emelkedés kezelhető mértékű és továbbra is közel nyolcvanezer betöltetlen állás várja a munkavállalókat.
A kedvező előjelek közé sorolhatjuk az idősebb korosztályok növekvő számú beáramlását (visszalépését) a munkaerőpiacra. Ez még akkor is biztató jelenség, ha egyébként az összes foglalkoztatottnak a három százalékát sem teszi ki a nyugdíjas korosztály. Ezzel a statisztikai adattal Magyarország a lengyelek és a horvátok közé ékelődik, és a nyugdíjasok foglalkoztatottsági arányának duplázása szükséges ahhoz, hogy utolérjük a balti államokat vagy a skandináv országokat.
Bár az egyre nagyobb, márciusban 74,5 százalékot elérő foglalkoztatottság elvileg megágyaz a bővülő fogyasztásnak, a fogyasztást mérő adatok egyelőre ezt nem támasztják alá: a hazai kiskereskedők pesszimistább várakozással néznek a jövőbe, mint az Európai Unió kereskedői. Ennek hátterében megint csak az áremelkedés, és ezen belül is az élelmiszerárak növekedése áll. 2023-ban is az élelmiszerek fogják hajtani az inflációt, de fokozott figyelemmel kell lennünk a szolgáltatások áraira is. Az élelmiszergyártásban a megrendelésállomány bezuhanása iránti aggodalmak árnyékolják be a kilátásokat és a vásárlók csökkenő vásárlóereje ezt valódi kockázattá teszi.